Akkor itt lenne tőlem az első rész!: ) Nem írok olyan jól ,mint Dóri. És a szokásos kép+idézet marad:) bocs a késésért csak... Hát nincs kifogásom.:D 3 komi és kövi rész!
Have a nice day!
Xx
Az én stílusom ilyen.És a tiéd milyen? Ja,bocs kincsem,neked olyan nincsen!
* Dorothy szemszöge*
Mikor reggel felkeltem akkor már senki sem volt mellettem. Furcsa érzés fogott el,mintha valami baj lenne. Gyorsan besiettem a fürdőszobámba. Foga mostam,feltettem egy kis szempilla spirált és megfésülködtem. A hajamat kontyba fogtam és felvettem egy fürdőköpenyt. Lesiettem,majd amikor a nappaliba értem láttam,hogy Harry nincs ott. Nagyon megijedtem. A többiek látták rajtam a feszültséget,ezért rögtön odajöttek kérdezősködni.
-Mi a baj?-állt elém Lana.
-Hol van Harry?
-Azthittük,hogy veled van.
-De Lana, nincs velem!-mondtam kissé hangosabban ,mint terveztem. Eközben egy könyycsepp gördült le az arcomon.
-Nyugodj meg Dorcsy! -simította meg a hátam Zayn.-Megkeressük!
-De...de..-szipogtam- Harry nem tűnne el csak úgy!
-Biztos volt rá oka.
-Dorothy!Nyugodj meg!-mondta szigorúan Staci.-megkeressük!
-O..o..oké.-dadogtam majd letőrőltem a könnyeimet. Majd felmentem a szobámba. Felöltöztem és kimentem Akitához. Felpattantam rá és elmentem a titkos helyemre. Mikor odaértem volt ott valaki. Ez a valaki nem más volt,mint Harry. Hát persze. De.. volt ott még valaki...Izmos,szőke volt. Egy fehér,testre simuló pólór viselt,amitől még izmosabbnak tűnt. De észrevettek. Akita szuszogására hátra fordultak. Harry rám mosolygot,a szőke fiú megcsodálkozva végig mért.
-Szia Dorcsy! -Mosolygott már a szőke fiú is.kicsit elpirultam,mert a fiúnak tegerkék szemei voltak. Gyönyörű volt.- Justin Gray vagyok! Harry egyik régi barátja.-nyújtotta felém a kezét.
-Én pedig Dorothy! Dorothy Turner..
-Dorothy.. Nagyon szép név .Elvégre szép lányhoz szép név illik!-bókolt,majd a kezeit hívogatóan nyújtotta azzal a kéréssel ,hogy üljek le közéjük. Harry eközben gyilkos pillantásokat vetett Justinra. Atekintete szikrázott.
Vigyorogtam egy sort Justin bókján,majd leültem közéjük. Harry szorosan magához szorított,jelezve ,hogy én már az övé vagyok.
-Én mentem. Magára hagyom a szerelmes párt.-Vgyorgott majd megfogta a motorját , felült rá és még egy szemtelen vigyort dobott felém. Legalábbis úgy tett mintha rám vigyorogna. De én láttam,hogy a melleimre nézett. Végül begyújtotta a motrot és elhajtott. Akita nagyon megijedt,ezért hátsúlábaira állt és kapállódzot. Odaronhantam hozzá és elcsítítottam. Aztán vissza ültem Harryhez. Fellépett a kínos,zavaró csend. Engem ez mindig is frusztrált,ezért gyorsan meg is törtem.
-Mióta vagytok itt? És ki volt ő? És miért volt itt?Pont itt?-Zúdítottam barátomra a kérdéseket.
-Reggel hét óra körül hívott fel,hogy jó lenne találkozni. Hát mondtam jó meg minden. Aztán eljöttünk ide. Bocs,hogy nemvoltam ot reggel,de...
-Semmi baj. -mondtam,mert láttam hogy nem talál szavakat és nagyon sajnálja. Engesztelésül megcsókolt.Én vissza csókoltam.Nyelve utat tört és az enyémmel kezdett táncolni. Az orrunk lehetővé tette,hogy a tevékenységünk örökké tartson.De én lassan elvettem a fejem. Nemtudom ,miért tettem. Harry felállt,megfogta a kezem és elkezdtünk hazafelé sétálni. Akita szépen jött utánunk.
****
-Megvan Harry!-ordítottam,majd hanyagul levágtam magam a kanapéra.
-Az király. -Szólt egy vinnyogós hang.Adele.-Ohhh.. Szia ribanc.
-Szia példakép!
-Kussolj már!
-Majd,ha te is!
-Hahh.. Te egy flgema kurva vagy!
-Látszik,hogy te vagy a példaképem!
-Kabpde!
-Rakd ki! -vágtam rá olyan gyorsan,amilyen gyorsan csak tudtam.
Flegma!-Fordult el és elakart menni.
-Te vagy a példaképem!
-Tudod mit. Eddig elviseltelek téged. De már betelt a pohár! Azthiszed,hogy büntetés nélkül oltogathatsz?! Mert,ha igen akkor nagyon rosszul teszed! Egy utolsó kurva vagy!-És ezzel lekevert egy pofont. Najó. Az a pofon akkkorát csattant,hogy hallottam ahogy összetörik egy pohár. Egy másodperc töredéke alatt mindenki ott volt és azon gondolkodott,hogy mi a fasz történhetet?! Igaz ,én se tudnám pontosan elmagyarázni.de már kicsit kezdett furcsán kinézni,hogy egy csomó megmerevedett ember áll körülöttem én,pedig a földön fekszek. Gyorsan felálltam,leporoltam magam. Még Adele is elkerekedett szemekell nézett engem. Zayn eszmélt fel először a bambulásból.
-Szent szar!! Dorothy, mi történt?
-Kérdezd Adele-t. -közöltem olyan higgadsággal amilyen csak kitelt tőlem. Adele még mindig elkerekedett szemekkel nézett rám. Na,ez már kicsit zavart,de nemszóltam.
-Én..én...én...csak...-próbalt valami érthető magyarázatot kinyögni a lány.
Harry szemei szikrákat szórtak az exére. A fiú állkapcsa minnél feszesebb lett és már nem bírta tovább tartani a benne tomboló düht.
-Azonnal tünj el innen Adele!-üvöltötte a pasim torkaszakattából.
-De...de...de... Simon...X-faktor...tehetségem...-dadogta.
-Nemérdekel!-mondta Harry kicsit nyugodtabban.
-Ezt még meg bánod bébi! -Szólt Adele és elindult az ajtó felé.Miközben kilépett az ajtón Simon nevét kezdte rikácsolni,aki 15perc múlva ott állt előttünk. Ne kicsit féltem.
