2012. szeptember 30., vasárnap

~Big Wheel 1.fejezet

Sziasztok:DDD Szóval itt lenne az első rész:DDD Nem gondoltam volna, hogy egyszer eljutok idáig, hogy 2 blogom lesz:$:DDD Amúgy nem egosságból mondom, meg semmi, de azért is gondoltam, hogy megcsinálom ezt, mert a ~Tökéletes barátságnak ahogy láttam elég nagy sikere lett ahhoz képest, mint amit vártam:DDDD<3! Ezt a blogot is 2010 X-factorától kezdem el:) Elég hosszú lett amúgy:DD de azért remélem, hogy tetszik:D
Köszönöm, és jó olvasást az 1.részhez:)<3!

Szóval az én nevem Dorothy, és Cheshireben lakom. A nyár utolsó 2 hete van most, és totálisan várom már a nyarat. Azért is, mert elhatároztam, hogy indulok az X-Factorba. Most épp a suliba vagyok bioszon. Ki nem állhatom ezt az órát. Amúgy sem szeretem a sulit, de ezt.... És ráadásul jövőhét hétfőn megírjuk az év végit, és nem tudok semmit, és ha nem lesz legalább egy hármas, megbukok, és anya nem fog engedni az X-factorba. A tanár már fel is hozta, hogy tanulótárs kéne nekem, amibe persze anya beleegyezett. De hogy minek a nyár utolsó heteiben?! Most péntek első óra van... A jövőhét van még, és vége a rémálomnak. A hétvégén csak a nyomi tanulótársammal fogok tanulni. Semmi lovaglás, cicázás, aludni is alig fogok, és a barátnőimre is alig lesz időm. Max egy egy telóhívás, amibe bele fogok pusztulni. Ráadásul kockulni sem kockulhatok, és még sorolhatnám tovább.... Egyszóval totál rémálom.
- Dorothy! Válaszolj! - Csapott le elém egy könyvet a biosz tanárunk Mr.Ford. Az a név... Még a nevétől is rosszul vagyok, nem hogy a pasastól. Egyszerűen utálom.
- Én tudom a választ! - Emelte fel a kezét Harry. Igen...Harry....Még a nevétől is álomba esek.... A biosz az egyetlen tantárgy, amit tud.
- Akkor válaszolj Harry! - Mosolygott rá Mrs.Ford. De utálom. Harry az egyetlen tanuló, akit szeret. - Helyes! - Mosolygott megint. Nem is hallottam mit mondott Harry, de csak a barátnőimmel nevettünk magamon. Mondjuk kb. ők is annyit tudnak, mint én, talán egy nagyon kicsit többet.

                                                   Így ültünk:
Harry aranyosan mosolygott rám, amitől elpirultam, és a fejemet gyorsan előre fordítottam, hogy ne lássa. Ééééééés kicsengettek....Az édes csengő... Ezt szeretem csak a suiba. Még csend volt a terembe, amit én törtem meg. Amint a csengő megszólalt, és egy mozdulattal leborítottam a padomról mindent, felálltam, és hihetetlen gyorsan sprinteltem ki, amin felnevettünk. Leültem az udvaron egy padra, amin el is dőltem.
- Mit művelsz? - Nézett rám még mindig nevetve Caroline.
- Nem látod?! Örül az életnek! - Nevetett Emily. Felálltam, hogy bekössem a cipőm, és a lányok egyből leültek, direkt nem hagyva nekem helyet.
- Nekem így is jó! - Mosolyogtam, majd befeküdtem az ölükbe. A mosolyom akkor lett komor, amikor megláttam Harryt a barátnőjével. Csak ez a baj....Harrynek barátnője van...
- Szia! Lépett ide hozzám Harry húga. Nagyon szeretem.
- Szia Stacy! - Köszöntünk a lányokkal kórusban, de be is csengettek, Még szerencse, hogy tesi a kövi óra, amit imádok. Csak azt utálom benne, hogy ilyen kis nagyon kis p*csás rövidnadrág kötelező "egyentesiruha". Azaz minden lánynak kint van benne a fél segge. Már a fiúk is tapiznak. Kivéve engem [^^]. Engem egyszer letapizott egy fiú, és úgy tökön rúgtam, hogy kórházba kellett vinni [^^]. De a seggemet szokták azért nézni...

Vége lett a tanításnak, és sprinteltem haza leülni a gép elé, de anya lekódolta. Hallottam a szomszédba, hogy megjött a szomszéd [xdd]. Ráadásul a szomszédom Harry. Kinyitottam a hűtőt, mert elég kajás vagyok, mint mindig. Anya hagyott egy üzenetet:

"Kicsim....

Ma 3-kór jön hozzád tanulótárs, akit Mr.Forddal választottunk ki. Kérlek ne zabáld fel a hűtőt, mire hazaérek."

Pffff.....Hagyok neki egy szalámit [xdddd].Kivettem egy tejszínhabot, és a számba belefújtam a habot, és rászórtam egy kis kakaópórt, ahogy szoktam. Bekapcsoltam egy kis zenét, eléggé hangosan, ezt is ahogy szoktam, és énekeltem a zenével együtt. Három tejszínhabos tubus habot ettem meg, és úgy döntöttem, mivel még volt egy fél órám háromig, megmosom Akitát, a lovamat. Egyszerűen imádom. És olyan gyönyörű.


Végül úgy döntöttem, hogy inkább csak felpattanok így szőrén rá, és kicsit vágtázok vele. A kert óriási volt egyszerűen. Se nyereg, se kantár, csak én, és ő. Felugrottam a hátára, és vágtázni kezdett. Én a kezemet széttártam, Tiszta Titanoc colt, csak lóval, de nagyon élveztem. Hihetetlen gyors volt. És annyira szelíd. Sosem lenne képes engem bántani, akármit is csinálok vele. Már 20 perce biztos vágtázunk.  Ő bírta volna még, de kicsit hadd pihenjen. Leszálltam róla, és ő egyből lefeküdt. Én az oldalának dőlve dőltem le mellé. És eltűri....Olyan mesébe illő ló.
- Szia! - Köszönt valaki. Az a valaki Harry volt.
- Helló...Te mit keresel itt?
- Jöttem tanulni!
- Mi?!
- Én vagyok a tanulótársad!
- Rendben...Tudod mit?! Adok pénzt, és te azt mondod mindenkinek, hogy tanultunk, de nem. Menny szépen haza, és majd megírom egy kettesre, és továbbjutok - Mosolyogtam.
- Nem... Bocsi, de anyukád azt mondta. hogy hogyha nem lesz egy hármas, leszedi a fejem.
- Na jó! - Álltam fel. Akita is felállt, majd jött utánam. - Drágám! - Öleltem át.
- Mióta van lovad?
- 6 éve lassan.
- És én erről hogy hogy nem tudok?!
- Utoljára 10 éve voltál nálunk. Mit akarsz?! - Vágtam be a durcit, majd indultam fel a karámba, mert egészen eljöttünk onnan. Akita utánam, Harry meg Akita után. - Pill. . Mondtam, majd bementem a házba egy kis dinnyéért Akitának.

Harry szemszöge:
Igaza van... Elhanyagoltam őt, hiszen kiskorunkba szinte legjobb barátok voltunk. Néztem magam elé gondolkozva, amikor azt veszem észre, hogy az a ló lökdösni kezd az orrával.
- Mit akarsz?! Úgy látom, te nem nagyon szeretsz engem! - Mondtam, majd távolabb mentem tőle, de követett. Gondoltam kimegyek a karámból. Kinyitottam az ajtót, de nem zártam be, így a ló kiment. Nem tudtam mit csinálni. Dorothy meg fog ölni. Ajjhhh....

[kis hallgatni való:) nem a szöveg teljesen a lényeg, hanem maga a zene:) kapcsoljátok be, totálisan jobb lesz:)]
- Akita! - Jött ki Dorcsy, és amint meglátta a lányt a ló, egyből visszafordult. - Gyere drágám! - Gügyögött, de nem mint egy babával, ha nem mint egy lóval. Lementek egy kis zöld füves részre, majd játszani kezdtek. Dorcsy ide-oda ugrándozott, amit a ló követett. Tiszta édesek vol.....Dehogyis Harry! Van barátnőd! Meg amúgy se tetszenék egy ilyen lánynak, mint Dorcsy. A ló felágaskodott, amitől totál megijedtem.
- Dorcsy! Vigyázz! - Kiabáltam, majd oda futottam, de a ló leszállt a földre, és mind a ketten értetlenkedve néztek rám. EGY LÓ FURCSÁN NÉZETT RÁM?! Ilyet sem mondtam még... Mind a ketten a fejüket kicsit eldöntötték, Dorcsy a szemöldökét ráncolta, és nagy szemekkel néztek. Összeillenek....[xdd:D]. Amúgy tényleg aranyosak voltak, de....De na.....
- Ügyes vagy életem! - Ölelte át a nyakát Dorcsy annak a lónak, majd megpaskolta, és adott neki dinnyét. - Megyek tanulni. Rendben drágám?! - Adott neki egy puszit, majd kiengedte a "mezőre", majd bementünk.
- Muszály tanulni? - Kérdezte
- Igen...
- Szarügy! - Mondta, majd leültünk tanulni, ami inkább csak beszélgetés volt, de egy kicsit tanultunk is. Még amúgy mindig van közös témánk, csak haragszik rám, mert elhanyagoltam. Elővettem a telefonom, mert jött egy üzenetem. Adele írta, a barátnőm.
- Nekem most mennem kell! - Mondtam, majd felálltam, és kimentem. Ő is kijött, de ő Akitához ment.

Dorothy szemszöge:        

Hát ez eléggé szarul esett. Tudom, hogy Adele írta neki az üzit, mert Harry tekintetéből láttam. Mért nem vesz észre?! És mért kell azzal a ribanccal járnia?! Nem akarom erőltetni, de tényleg nagyon szeretem. És nem veszi észre.... Pasi......De akkor is....Mért kellet belé szeretnem?! Pedig olyan jól ellettem volna az osztály bármelyik pasijával, de nem, nekem pont Harry Styles kell. És a többi pasi után nem is kellett volna "futnom", mert azok meg alig várják, hogy egyszer azt mondom: "Te! Gyere csak ide! Te most velem fogsz járni" Ajjjhh.....Tudom, hülye vagyok hogy sorban állok, miközben másnál első lehetnék, de szerintem ez a legnagyobb hülyeség "idézet". Mit tehetek róla, hogy nekem nem xy kell?! Mind1.... Kimentem Akitához, aki nagy szemekkel nézte, hogy sírok. Nincs nála megértőbb, és olyan, mint egy ember....Vagyis olyan dolgokat tud csinálni, mint egy ember, de sokkal megértőbb, mint bármelyikünk. Pl. meg is tud ölelni
...Vagy tud sírni...Igen...Sokan mondják, hogy a lovak sírnak, és még többen, hogy csak a szél csípi ki a szemüket, de szerintem sírnak, mert mindig akkor "sír" Akita, amikor én, mint pl most is.
Letöröltem a könnyeit, majd elmentünk kicsit csak így sétálgatni. Ő mindig megért. Hihetetlen, hogy egy lóba több szeretet lehet, mint egy emberbe.
- Szia! - Lépett mellém Stacy, és látta, hogy sírok, és azt is tudta, hogy mért.
- Szia!
- Nem ér meg ennyit a tesóm, hogy te sírj utána. Így is úgy is szakítani fognak, mert most is azért jöttem el otthonról, mert veszekednek. Meg amúgy is... Nem valók egymáshoz Adelevel.
- Köszi! Te mindig megvigasztalsz! - Öleltem át. Még elég sokat beszélgettünk, majd amikor már nagyon sötét volt, hazament. Ma anya is, és apa is dolgozik éjszaka, a bátyám barátnőjénél van. Szóval csak én vagyok itthon.
- Szia! - Vettem az ölembe a cicámat, Mollyt. Egy gyönyörű hosszú szőrű fehér cica. A házban tartjuk, de persze kijöhet. Csak úgy, mint délután, Akita lefeküdt, és a hasának dőltem, Molly az ölemben, és néztem a csillagokat...Úgy aludtam el...
- Jó reggelt! - Keltett fel egy ismerős hang. Kinyitottam a szemem, és Harry volt az.
- Mit akarsz? - Kérdeztem bunkón.
- Semmit, csak láttam, hogy itt alszol, és gondoltam felkeltelek.
- És ha én még aludni akartam volna?!
- Tanulni kell!
- Leszarom a tanulást! - Nyögtem, közben a másik oldalamra feküdtem, és aludni akartam tovább, de Harry felkapott az ölébe, és vitt volna fel a házba, ha Akita nem állt volna elé, és nem ágaskodott volna fel. Felnevettem, és leszálltam Harry öléből, majd folytattam azt Akitával, amit tegnap Harry megszakított. Kitartottam a kezem, majd Akita a patáját gyengéden ráhelyezte, és a fejével lehajolt hozzám, én meg egy puszit nyomtam az orrára. Levette a patáját a kezemből, majd mentünk fel.
- Ennyire megbízható? - Kérdezte.
- Látod....Mindenem. - Mosolyogtam. Egész nap nem tanultunk, csak beszélgettünk, mert tudtam szinte mindent. Gondoltuk elmegyünk sétálni. Eléggé hűvös volt, úgy hogy felvettem egy sapkát, és egy sálat is. A sapit így "lógósan" vettem a fejemre, majd indultunk.
- Amúgy cuki a sapid! - Nevetett.
- Ha ha ha! Nagyon vicces vagy!
- Most komolyan.... Tök aranyos! - Mosolygott kajánul.
- Sziasztok! - Jöttek hozzánk a lányok.
- Sziasztok! - Köszöntünk nekik, majd tovább sétáltunk, már hatan.
- Amúgy Harry! Te jóba vagy Stacyval? - Kérdezte Lana.
- Sokat veszekszünk, mint testvér a testvérrel, de megpusztulnánk egymás nélkül. - Mosolygott édesen, majd lassan a kezemért nyúlt, de mielőtt megfogta volna, betettem a zsebembe. - Mi a baj?!
- Semmi, csak van barátnőd. - Húztam a vállamon.
- Már nincs....[O.O???]


Remélem tetszett az első rész:) eléggé össze lett csak így csapva, de hát...na:)

[By:Dóri.Styles]


6 megjegyzés: